Üdvözlöm Önöket - először is lenne egy kérdésem: tudják mik azok a fehér részek a madárszarban?-
Szövegíráskor jó kiindulási alap lehet, ha van egy olyan jó sztorink, viccünk, amivel már nyitáskor fel tudjuk csigázni a közönséget. Az egyik legjobb, kissé fanyar humorú amerikai írótól vettem a bevezető kérdést, Kurt Vonneguttól.
Nos, a nyitás már önmagában is provokatív kissé és az utolsó szava kissé tán frivolnak is tűnik, éppen ezért kapja fel mindenki a fejét. Nem akar senki rosszul értesültnek látszani, de érzi, hogy ez egy vicc és vissza kellene ütni valahogy a labdát. A befejezést, vagyis a "jó választ" nem ismeri, némi hümmögés után alig várja, és felkészül arra is, hogy nevethessen.
Vagy vegyünk egy másik esetet, hogy ismert sztorit adunk elő új megközelítéssel: ugye Önök is ismerik a molnár, a fia, meg a szamár esetét (ismerik, persze, hisz gyerekkorunkban eleget mesélték)
- nos a marketing pont ilyen. Ez a kijelentés már nem szokványos, ugye? Pedig így van: mindenki az hiszi, hogy ért hozzá, de a rengeteg és ellentmondásos tanács végeredményeképpen a nyakában roskadozik a súly, ahelyett, hogy meglovagolná azt. A számtalan marketing módszer követése konkrét célzás és szövegírási ismeretek híján súlyos és költséges teher lehet. Mint a derék csacsi a két szófogadó ember vállán. Ezért mondom azt, hogy használja mindenki a saját marketing módszerét a saját célja eléréséhez,
vagy kérjen szövegírói segítséget.
Mindenkinek vannak saját történetei, amiket bele lehet szőni a szövegbe, és egyből izgalmasabb és oldottabb lesz, a figyelmet is jobban le lehet kötni, ami kifejezetten áldásos nem csak marketing szempontból. Fontos, hogy soha ne legyünk durvák és laposak, valamint elcsépelt, unalmas viccektől is tartózkodjunk.
Ha jól visszük végig a sztorit és nem fárasztjuk fölöslegesen az olvasót, akkor még a végén is eszében van a nyitó kérdés és alig várja a választ, ami most vonneguti humorral így hangzik : Tudják, hogy mik azok a fehér részek a madárszarban? - Hát az is madárszar...
